Az élbolyban telelünk

A kérdések nagyon fontosak az életben és az sem baj, ha rögtön nincsenek rá válaszok ,mert siettetni semmit sem szabad, hisz akkor gyakran nem azokat a válaszokat kapod amiket szerettél volna és ezektől tudat alatt én is félek. Rengeteg kérdés, megoldandó feladat és megannyi akadály, ismeretlen tudatában vágtunk neki a “nagy” kalandnak augusztusban egy teljesen felforgatott csapattal, edzőkkel és csak bízni tudtunk abban, hogy a lesajnált, falusi kiscsapat akiket stabil kiesőnek kiáltottak ki, néha-néha meg tudja mutatni, hogy nem véletlenül van itt. Abban csak reménykedtünk, hogy nem a szimpatikus vesztes szerepében fogunk tetszelegni hétről-hétre.

Sportolóként mindenkit átjár a versenyszellem, mindig, mindenhol sikeresek szeretnének lenni, pláne úgy, hogy nagy potenciállal bíró fiatalok csatlakoztak hozzánk és vártunk is tőlük el jogosan olyan teljesítményt, ami arra predesztinálja a klubot a jövőben, hogy nem lesznek gondjaink a bennmaradással.

Azok aki erre adják a fejüket és ez velünk sincs másképp, mindazok ellenére, hogy siettetni semmit sem szabad és az utunkon csakis egymásra és magunkra számíthatunk, bízhatunk, minden tiszteletet megérdemelnek és jogosan el is várhatják.

Tuti kiesőnek tituláltak minket, de mi úgy voltunk vele, hogy van 30 meccsünk bizonyítani és mindemellett lehetőségekre is vágytunk, hogy kipróbálhassuk magunkat a megyei elitben.

Igaz barátokra nem találtunk, de egy olyan közegre igen, ami ismeretében bizton állíthatom, hogy nem szeretnénk átszálló jegyet váltani az idei szezonban.

Picit visszatekintve az utolsó őszi meccsünkre, miután túléltem azt és ránéztem a tabellára (ahol az eredmények is jól alakultak) olyan szürreálisnak tűnt minden, mintha testen kívüli élményben lett volna részem, mert a tabella nem hazudik és mi 16 mérkőzés után az előkelő 6.helyen telelünk (bár még van egy meccse vissza a Mezőkeresztesnek) de igazán boldoggá tesz, hogy így teljesített a csapat az utolsó őszi mérkőzésen és az egész ősz folyamán mert őszinte focit játszva hoztunk el egy értékes pontot egy jó csapat otthonából.

Tisztelettel, alázattal álltunk neki minden meccsnek, tudtuk hol a helyünk, de próbáltuk minden meccsen átvenni, megmutatni azt a mentalitást, akaratot ami a mi malmunkra hajthatja a vizet és megadja azt a pluszt ami szükséges a sikerhez.

Játékosok, edzők, vezetők jönnek-mennek, de mi szerencsésnek mondhatjuk magunkat mert ehhez a szép eredményhez nemcsak a játékosok kellettek, hanem egy olyan edző, akivel megérkezett Parasznyára az ami kulcs volt így utólag elismerve a sikerhez, ehhez a kiváló teljesítményhez.

Kovács Péter személyében egy olyan vezetőt (szándékosan mondom ezt és nem az edző szót használom) kaptak a srácok a szezon elején, akit vagy követnek vakon, vagy a könnyebb utat választják és elmennek. Nos volt ez is az is. de az idő és az eredmények őt és minket igazoltak, hogy bíztunk benne mindannyian, mondhatom ezt a játékosok nevében is akik velünk maradtak. Nagyon köszönjük neki, hogy érdemesnek talált minket arra, hogy kis csapatunkat a legjobbak között vezesse.

A klub tudatosan építkezik, megpróbálunk mindent kipréselni magunkból hisz az látszik, hogy óriási a különbség az osztály többi és a mi csapatunk között, de tudjuk, amíg a fiúk szívüket-lelküket kiteszik a pályára, addig ilyen szép eredményeknek örülhetünk itt a Pitypalatty-völgyben.

Mindennek oka van és mi nem nézünk hátra, hálás vagyok mindenkinek aki segítette az Egyesületünket az ősz folyamán és bár kaptuk a pofonokat az ellenfelektől, az élettől, olyanoktól akiktől nem vártuk, de hát ez tett minket erőssé és büszke vagyok arra, hogy mikor semmi sem alakult jól, akkor is kitartottak mellettem, mellettünk a barátaink, a játékosok, támogatók, szurkolók és persze a család.

Szerencsésnek mondhatom magam mert olyan emberek vesznek körül itteni munkám során nap mint nap, akikben vakon megbízom és nem cserélném el őket egy “tál bódi szilváért” sem és akik nemcsak a sportpályán, hanem az életben is igazi példaképek a nálunk pallérozódó utánpótlásban vitézkedő focipalánták előtt. Egy edző társ egy életre, legyen az jó vagy rossz rá mindig emlékezni fog mindenki, ezt sose felejtsük el és nekünk jó edzőink vannak minden szinten, legyen az UP vagy bármilyen korosztály KÖSZÖNÖM NEKIK!

Azt sem szabad elfelejtenünk sosem, hogy ha vannak mellettünk olyan barátok akik ha meztelenül akarok kiúszni a naplemente felé akkor azt mondja “ várj  bakker veszem a gatyámat én is jövök csak az asszonyt sztenderre állítom” ilyen barátom Kovács Szabolcs, aki nélkül ebbe a lehetetlen küldetésbe biztos nem vágtam volna bele, na de Váradi Attila, Piroska néni, Cseh Janibá, Kálmánbá, az apósom Besenyő Pista, Huszár Pisti, Vida Gergő, Mr Minden Ádi, Homoki Team, Demeter Peti barátom és még reggelig sorolhatnám kik, még mert ők mindig itt voltak, vannak nekünk ha csak jó szóra vagy segítségre van szükségünk.

Sok tenni akaró jó ember közös sikere ez a mostani teljesítménye a csapatnak és ezt már senki sem veheti el tőlünk, erre igazán büszkék lehetünk és tesszük mindenki fája alá ajándékként idén ezt. Közelegnek az ünnepek és a foci picit most háttérbe szorul, de jól van ez így, kell egy kicsit más impulzus is mindenkinek.

Én ezúton szeretném megköszönni mindenkinek akik idén is mindent megtettek szeretett egyesületünkért és Kívánok minden egyes gyerkőcnek, sportolónak, szülőknek, edzőknek, barátoknak, kritikusoknak: Nagyon Boldog, Áldott, Békés Karácsonyi Ünnepeket és legalább ilyen  sikeres vagy sikeresebb Boldog Új Évet mint az idei.

Örülök, hogy ide tartozhatok, köszönöm nektek ezt az életreszóló élményt, mert nekem ez az ősz olyan élmény adott  mint azoknak a gyerekeknek akik Willy Wonka Csokigyárában várták az arany jegyet és végül megkapták….de én attól is többet kaptam! KÖSZÖNÖM!

Hajrá Parasznya, hajrá Srácok!

Hegedűs László – elnök

Fotó: Kovács Donát