Rendhagyó módon, egy rendkívüli közleménnyel vezetjük fel a hétvégi mérkőzést. Öt év értékelése és egyben lezárása – Hegedűs László, a Parasznya SE elnökének tollából. Figyelem, szókimondó szöveg következik.
Öt év hosszú idő, még 1 éves sem volt a lányom, mikor elnök lettem, most pedig meg már iskolába megy.
Öt év hosszú idő, ezalatt volt mindenben részünk: örömben, bánatban, megyei I. osztályban, félbeszakadt szezonban, ünnepeltünk második helyet, szomorkodtunk mikor negyedik helyen végeztünk, most meg a jóisten tudja, hogy hol végzünk idén, de egy valami állandó volt az 5 év alatt: mindent annak rendeltünk alá, hogy fejlődjünk évről-évre, annak hogy maradandót alkossunk.
Nos maradt hiányérzetem, így az 5 év végeztével és pont ez mondatja velem most, hogy ha lesz még folytatás, a labdarúgás nem fog prioritást élvezni a következő ciklusban (legalábbis nálam nem) mert ez fajta dotálása a labdarugóknak ebben a formában megszűnik, átalakul, új értelmet nyer. Döntse el mindenki melyik a szimpatikus és mint a bajnokság utolsó harmadában inkább az utánpótlásra vagy éppen most a futóinkra, vagy a sporttelepre, vagy új szakosztályok létrehozására fordítjuk a bejövő forrásainkat.
Nehéz megfejtenem ismét, hogy idén megint mi jelentette a különbséget a csapatok között, de az igazat megvallva lehet tudom is, csak ha őszintén elmondanám a véleményemet, sokan megsértődnének, és inkább tűnjön el ez a feledés homályában így lesz jó mindenkinek, de nekünk biztosan.
Sok összetevős volt ez az 5 év, de ami biztos, hogy a mai világban csak a maximális bizalmon alapuló emberi és üzleti kapcsolatokba szabad és érdemes fektetni, vagy éppen időt, energiát, munkát pazarolni rá.
Azok akik az 5 év alatt segítették a munkámat -azok mind ilyen emberek- többet érdemeltek volna, sajnálom, hogy az utolsó évemben nem tudtam ezt egy kiugró eredménnyel meghálálni nekik – rajtam nem múlott ,nagyon sajnálom.
Rossz, hibás döntések sorozata az évek során tőlem, rossz, hibás döntések a stábtól, játékosoktól ami ide vezetett, hisz a játékos politikánkkal kapcsolatosan sorozatos kritikák kereszttüzében dolgoztunk és csak áhítoztunk a bajnoki címre ismét, mint Charlie a csokigyárban a nyalóka után.
Komoly potenciál volt az idei évben, jól is indult a szezon, de most is, mint az előző években volt egy gyengébb periódusunk (de összességében nagyszerűen helytálltunk) amiből nem tudtunk megfelelően kijönni és minden évben nagy árat fizettünk azért a nagy semmiért, amennyi ‘munkát belefektettek’ a játékosok ebben az időszakban abba, hogy bajnokságot nyerjünk.
Hajszoltuk az eredményt (nem gondolom, hogy ez hiba lett volna) csak az út amin hajszoltuk nem volt jó és mi az eredményre koncentráltunk, nem az elvégzett, vagy beletett munkára, arra, aminek az után az út után kellett volna jönnie, a sikereknek.
Persze mindig az a cél, hogy erősödjön a keret, de ez a jövőben már nem lesz így, mert nem feltétlen fogunk hozni játékosokat, hacsak nem azokat, akik helyiek és máshonnan igazoljuk vissza őket.
Természetesen ez azt vonja maga után, hogy most egy pár évig csak résztvevői leszünk a bajnokságnak, nem tényezői, de lehet jobb is lesz így, mert lesz idejük beleerősödni a felnőtt futballba és elindul egy megtisztulási folyamat, mely végén igazi támaszai tudnak lenni az egyesület repedező falának, amely általuk erősebbé és szilárdabbá válhat, mert még jelent nekik valamit a címer a mezükön.
Ez persze nem rólam, vagy a játékosokról, sokkal inkább a klubbról, a közösségről, a faluról szól!
Fontos, hogy egység legyen az öltözőben, ami sajnos nálunk korántsem volt meg és ennek isszuk most a levét.
Rengeteg dolgot kell átbeszélnünk, nem álltathatjuk magunkat, hogy minden rendben van és ha mindenki kiveszi a részét a hibákból is, na majd akkor tudunk tiszta lappal indulni.
Kudarcként tekintek vissza erre az 5 évre és mérhetetlenül csalódott is vagyok, mert bár szépen fejlődtünk minden téren, de a kiugró eredmények nem jöttek és ugye egy vezetőt az eredményei minősítenek, amit én ez alatt az idő alatt nem tudtam produkálni.
Nem bonyolult a helyzet, váltásra van szükség, új impulzusokra minden szinten ahhoz, hogy ismét pozitív, felfelé ívelő pályára állítsuk szeretett egyesületünket.
Az biztos, hogy a nyár eleji tisztújító közgyűlésünk után remélhetőleg már tisztábban fognak látni aktuális szereplői a történetünknek.
Szánalomnak nincs helye most, nem gondolom, hogy a játékosainknak olyan rossz dolguk lett volna nálunk, mindent megkaptak a lehetőségeinkhez mérten, de ez már nem a csak a pénzről szólt az utóbbi időben, mikor nem várt óriási pofonokba szaladtunk bele egyes mérkőzéseken és ezért, hogy ez így alakult, a felelősséget nekik is kell vállalniuk.
Az álmainktól távol kerültünk, de 5 évig meghatározó csapata voltunk az Északi csoportnak, és azok az emberek akik segítették a munkámat, azok hozzáállása példaértékű volt ez idő alatt, köszönöm ezt nekik!
Mindent figyelembe véve a szezon végére új célokat kellett megfogalmaznunk, bár a játékerőnk alapján többre voltunk hivatottak, de a középmezőnyben azért helyünk van úgy gondolom.
Az előttünk álló nehéz időszakot közösen kell átvészelnünk, befejeznünk becsülettel a bajnokságot és, hogy a jövő mit tartogat azt majd meglátjuk, akkor mikor eljön az idő, hogy számot adjunk arról mit is alkottunk, vagy alkottunk-e valamit egyáltalán.
Egy jó vezető legyen álmodozó, örök ifjú, legyenek céljai, hitesse el a játékosaival, a mellette dolgozókkal, hogy nélkülük ez nem működik, csak együtt lehetünk sikeresek, nekem ezt nem sikerült csak részben véghez vinnem. Köszönöm mindenkinek, aki ezen az úton velem volt, mert nélkülük ha nem is lett sikertörténet ez az 5 év, valamire csak fog emlékezni az utánunk érkező generáció!
Köszönöm, hajrá Parasznya!
Hétvége programja:
B.A.Z. MEGYEI II. ÉSZAK FELNŐTT 26. FORDULÓ
RUDABÁNYAI BÁNYÁSZ LC (11.) – PARASZNYA SE (4.)
2023. 05. 13. 17:00
HELYSZÍN: RUDABÁNYA SPORTTELEP